A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként Magyarország számára meghatározta annak új határait. A szerződést a felek 1920. június 4-én írták alá. A békeszerződés eredményeképp a 325 411 km² összterületű Magyar Királyság területének valamivel több mint 67%-át elvesztette (92 952 km²-re csökkent), lakosságának pedig több mint a felét (az 1910-ben még 18 milliós lakossága 7 millió főre esett vissza). A határok újra rajzolásának eredményeként beszélünk „határontúli magyarságról”, akik mindmáig szoros kapcsolatban vannak az anyaországgal.
Erdély, Máramaros, Partium és a Kelet-Bánság (Románia)
A legnagyobb elcsatolt területre több mint másfél millió fő került át, az itt élő magyarság Románia legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbsége. A mai Erdély középső és nyugati részén (Erdélyi-medence, Partium, Bánság) élő magyarok mellett külön csoportot alkotnak a székelyek és a moldvai csángók.
A székelyek Erdély keleti részén, Székelyföldön élő népcsoport. Létszámuk körülbelül 700 ezer fő. Kultúrájukat és bizonyos mértékű különállásukat mind a mai napig megőrizték. A csíksomlyói búcsú a székelyek középkori eredetű fogadalmi zarándoklata, amely mára az összmagyarság legjelentősebb keresztény eseményévé vált. A minden év pünkösdjén, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú helyszíne a csíksomlyói kegytemplom, a szabadtéri szentmiséé pedig a közeli Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyereg. 2019-ben Ferenc pápa celebrálta a búcsúi szentmisét romániai apostoli látogatásának alkalmával. A zarándokoknak szóló homíliájában többek között ezt mondta: „Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést. Zarándokolni nem más, mint érezni a meghívást és a késztetést, hogy járjunk együtt az úton, kérve az Úrtól a kegyelmet, hogy a régi és a mostani sérelmeinket és bizalmatlanságainkat változtassa új lehetőségekké a közösség érdekében.”
A moldvai csángók Románia Moldva régiójában élő magyar nyelvű katolikusok. Számuk ma 62 ezer körülire tehető. A magyarság a jelenkori Erdély 16 megyéjéből kettőben alkot többséget (Hargita 84%, Kovászna 73%). A történelmi és jelenkori Erdély legjelentősebb kulturális központja Kolozsvár.
Magyar főpásztora van a következő egyházmegyéknek:
A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseke Kovács Gergely
A Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke Böcskei László
A Szatmári Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke Schönberger Jenő
A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye megyéspüspöke Pál József Csaba
Felvidék és Csallóköz (Szlovákia)
Az elcsatolt magyar lakosság népességszámát tekintve Szlovákiához került a második legtöbb ember. A közel egymilliós népesség a Felvidék és a Csallóköz területén élt a trianoni szerződés idején. Jelenleg is a lakosság 8,5%-a vallja magát magyarnak. Sorsuk a második világháború után az üldözés és a kényszerű lakosságcsere miatt nagyon nehéz volt. Napjainkban Komáromban, Pozsonyban és Dunaszerdahelyen él tízezernél több magyar. Több mint ötszáz településen a magyarok részaránya meghaladja a 10%-ot, ezen belül pedig valamivel több, mint háromszáz településen magyar többség van. A magyarok aránya 12 városban haladja meg az 50%-ot.
Kárpátalja (Ukrajna)
A békeszerződés idején 180.000 magyar élt ezen a területen, számuk jelenleg kevesebb, de a lakosság arányához képest nem változott, valamivel több, mint 10%. Napjainkban a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza, a Latorca és a Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma száz felett van, melyekből majd’ nyolcvan magyar többségű. A kárpátaljai magyarok a többi ország külhoni magyarságánál nehezebb körülmények között, tisztes szegénységben élnek. Az orosz-ukrán háború kitörése óta 150.000 belső menekült tartózkodik itt, többségében a városokban.
Magyar főpásztora van a Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyének Lucsok P. Miklós OP püspök személyében.
Délvidék (Szerbia)
A szerbiai Vajdaságban élő magyarok lélekszáma jelenleg közel 300.000 fő. Többségük a magyar-szerb határ mentén, Észak-Bácskában és Észak-Bánságban él tömbben, kisebb részük ettől délebbre szórványban. Fő szellemi és kulturális központjuk korábban Újvidék volt, az 1990-es évektől kezdve azonban ezt a szerepet egyre inkább Szabadka vette át.
Magyar főpásztorok:
Német László SVD a Belgrádi főegyházmegye metropolita érseke és a Nagybecskereki egyházmegye apostoli kormányzója
A Szabadkai Egyházmegye kormányzója Fazekas Ferenc