A magyar történelem kimagasló alakja, Kossuth Lajos 1802-ben született Monokon. Tanulmányai elvégzése után ügyvédi vizsgát tett 1823-ban Pesten. 1824-32 között ügyvédként dolgozott Zemplén vármegyében.
1832-ben került a pozsonyi országgyűlésbe, mint a távollévő rendek képviselője. Írásaiban a reformellenzék társadalmi haladását és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette. Az országgyűlés berekesztése után 1836-37-ig a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztette. Lapját betiltották, Kossuthot 1837-ben letartóztatták és 4 évi börtönre ítélték.
1840-ben szabadult a fogságból. Írásaiban fellépett a feudális kiváltságok ellen, követelte a polgári szabadságjogokat és az ország alkotmányos függetlenségét. Legfőbb eszköznek céljai elérésére a nemesek és a nép érdekegyesítését, politikai összefogását tekintette, a nemesség vezetése alatt. A gazdasági önállóság előmozdítására kezdeményezte a Magyar Kereskedelmi Társaság megalakítását, 1844-ben a Védegylet létrehozásával a magyar áruk védelmét segítette.
1847-ben az őszi országgyűlésre Pest vármegye országgyűlési képviselőjévé választották. Az országgyűlésen az ellenzék vezéreként lépett fel.
Magyarországon 1848. március 15-én kitört a forradalom, mely később szabadságharcba fordult. A küzdelem célja a Habsburg Birodalomtól való függetlenség kivívása volt. Az országgyűlés Kossuth hatására megszavazta a forradalmi átalakulás eredményeit rögzítő törvényeket, és kikényszerítette Bécs hozzájárulását. Az első független – Batthyány Lajos vezette – kormányban Kossuth pénzügyminiszter lett. Nevéhez fűződik az önálló magyar pénz megteremtése. Július 11-i beszédével elérte a haza védelmére a 200 ezer újonc és 42 millió forint megajánlását. Javaslatára az országgyűlés a védelem megszervezésére megválasztotta az Országos Honvédelmi Bizottmányt.
A Batthyány-kormány lemondása után a Honvédelmi Bizottmány gyakorolta a végrehajtó hatalmat, Kossuthot elnökévé választották. A szabadságharc idején szervezte a hadsereget, megteremtette a nemzeti ellenállás gazdasági, társadalmi és politikai feltételeit. Kezdeményezésére mondta ki Debrecenben az országgyűlés 1849. április 14-én a Függetlenségi Nyilatkozatban a Habsburg-ház trónfosztását. Kossuthot ugyanakkor kormányzó-elnökké választották. A szabadságharc végső szakaszában nem tudott úrrá lenni az orosz beavatkozás miatt romló hadi helyzeten. 1849. augusztus 11-én átadta a hatalmat Görgey Artúrnak, aki később letette a fegyvert.
A szabadságharc bukása után Kossuth emigrációba kényszerült. Külföldön sem tett le a magyar függetlenség megvalósításáról. Számos országban megfordult, hogy támogatást szerezzen a magyar ügynek. Ezek közül leghíresebbek az Angliában és az Egyesült Államokban tett körútjai. Erőfeszítéseit nem koronázta siker, a magyar függetlenséget nem sikerült megteremtenie. A Habsburg-uralkodóházzal történt kiegyezéssel (1867) nem értett egyet, a magyar függetlenségi jogok feladását látta benne. 1894-ben hunyt el Torinóban.