Magyarországon már 1052-ben is járt pápa, amikor IX. Leó békéltetőként jelent meg Pozsony vára alatt, hogy I. András magyar király és III. Henrik német-római császár között közvetítsen.
1983. szeptember 13-án Szent II. János Pál pápa mariazelli zarándokútján imádkozott Mindszenty József bíboros sírjánál, majd 1988. június 24-én a burgenlandi Darázsfalun (Trausdorf an der Wulka) mintegy ötvenezer magyarországi zarándok is részt vehetett a pápai misén, ahol a pápa magyarul is szólt a hívekhez.
Szent II. János Pál pápa közvetlenül az 1989–90-es rendszerváltást követően, 1991 augusztusában kereste fel Magyarországot először. A látogatás öt napja alatt Esztergomban, Szombathelyen, Pécsett és augusztus 20-án a budapesti Hősök terén mutatott be szentmisét, Máriapócson pedig görögkatolikus liturgián vett részt. Külön is találkozott a magyar püspökökkel, papokkal és szerzetesekkel. A Népstadionban fiatalok hatalmas tömegéhez beszélt, a Szent István-bazilikában betegekkel és időskorúakkal találkozott. Ellátogatott a debreceni református Nagytemplomba, találkozott a zsidó hitközségek vezetőivel is. Beszédet intézett a tudomány és a művészetek képviselőihez, és találkozott az állami vezetőkkel és a diplomatákkal is. A látogatás jelmondata az „Életünk Krisztus” volt.
1996. szeptember 6. és 7. között Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát meghívására, a Pannonhalmi Főapátság millenniumi megemlékezése alkalmából másodszor is ellátogatott Magyarországra Szent II. János Pál pápa. Ennek a látogatásnak a mottója „Reményünk Krisztus” volt.
2019-ben Ferenc pápa romániai apostoli látogatása alkalmából május 31-én mutatott be szentmisét a csíksomlyói nyeregben a többszázezer helyi székely, valamint erdélyi, partiumi, magyarországi és más zarándok előtt, a csíksomlyói Szűzanya szobra alatt.
2021. szeptember 7-én Budapestre érkezett Ferenc pápa, bemutatni az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjét, a Statio Orbist. Érdemes megjegyezni, hogy az 1938-as 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson a pápa legátusaként Budapesten járt Eugenio Pacelli bíboros-államtitkár, akit a következő évben XII. Piusz néven választottak az Anyaszentegyház fejévé, és Giovanni Battista Montini érsek, államtitkár-helyettes, aki 1963-ban foglalta el Szent Péter katedráját, és a VI. Pál nevet vette fel.
Achille Ratti, aki később pápaként a XI. Piusz nevet viselte, az 1800-as évek végén a milánói Ambrosiana könyvtár munkatársaként járt hazánkban, Angelo Giuseppe Roncallinak, a későbbi XXIII. János pápának pedig két magyarországi útja is ismeretes. A későbbi pápák magánlátogatásai közül meg kell említeni még Karol Józef Wojtyła diákkori máriapócsi utazását, és azt (más források szerint azokat) a látogatásokat, amelye(ke)t krakkói érsekként és bíborosként tett a Magyarországon dolgozó lengyel vendégmunkások meglátogatására