Az Egyháznak a szegények és kirekesztettek hagyományos csoportjai mellett fel kell figyelnie a globalizáció negatív társadalmi hatásaiként megjelenő, peremre szorult csoportokra is, az egyházi szeretetszolgálatnak mindenre kiterjedőnek kell lennie. A mélyszegénységben élők, súlyos betegséggel- és krízishelyzettel küzdők, fogyatékkal élők, hajléktalanok, hátrányos helyzetű kisebbségek, szenvedélybetegek és hozzátartozóik, menekültek, katasztrófa károsultak mellett a leginkább veszélyeztetett, sérülékeny és pártfogásra szoruló csoportok körébe tartoznak a jogtalanságot és erőszakot elszenvedő gyermekek és felnőttek, az emberkereskedelem- és emberrablás áldozatai, az eltűntek, a járványok miatt betegségben szenvedők, a szexuális kizsákmányolás áldozatai, az eltérő- és megváltozott képességeik miatt hátrányos helyzetű emberek, és a bármilyen ok miatt kirekesztettek. Ferenc pápa is gyakran említi a periféria kifejezést az igazságtalanság, a szegénység és a kitaszítottság kevésbé szembetűnő formáira, a szegényekkel való találkozás helyére és az evangéliumi küldetés lényegére vonatkoztatva.
Az Egyház keretein belül az állami szociális ellátórendszer részeként egyaránt működik a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás, a szakosított ellátás, a fejlesztő foglalkoztatás, a gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás, valamint egészségügyi intézmény fenntartása és működtetése.
A szociálpolitikai ellátórendszeren kívül számos szociális programot valósítanak meg egyházi szereplők: otthoni- és kórházi beteglátogatást, hajléktalanok étkeztetését, nappali ellátását, lakhatását és rászoruló családok anyagi és lelki krízishelyzeti támogatását, szociális ügyintézést, öngondoskodást ösztönző- és a hátrányos helyzetű családok- és települések hosszú távú felzárkóztatását biztosító projekteket. A börtönpasztoráció, a fogyatékkal élők intézményen kívüli segítése, a cigánypasztoráció mind olyan területek, ahol kiemelt szerepe van a keresztény értékrend megvalósításának.
Az Egyház szeretetszolgálatát végző közösségek felkészülten és kiépített eszközrendszerrel vannak jelen katasztrófáknál, hogy a kármentésben, gyorssegélyezésben és az újjáépítésben is a károsultak segítségére legyenek. A menekültek krízishelyzeti-, integrációs- és pszicho-szociális ellátásában is részt vesznek.
A Magyar Katolikus Egyház szociális tevékenységének kiemelt szereplője a Katolikus Karitász, a Katolikus Szeretetszolgálat, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, valamint a magyarországi szerzetesrendek.
A Csak Egyet Szolgálat szociális segítő központ, nappali melegedő és karitatív szervezet Budapest szívében, a VI. kerületben működik. A szervezet szolidaritást vállal a hajléktalanságban élőkkel, nélkülöző emberekkel és a segítséget kérő családokkal. Küldetésük, hogy a hit továbbadása és a szociális munka eszközei révén a lehető legszemélyreszólóbb segítségnyújtást biztosítsák.
A rendszeresen megrendezésre kerülő Katolikus Társadalmi Napok (KATTÁRS) során szélesebb nyilvánosság előtt is bemutatják a Magyar Katolikus Egyház szociális tevékenységét. A Katolikus Egyház társadalmi tanításának közvetítője Magyarországon a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Caritas in Veritate bizottsága, melynek elnöke Székely János szombathelyi megyéspüspök. A bizottság többek között a rendszeresen megrendezésre kerülő KATTÁRS fő szervezője.